1941-ben két község, Kútfej és Lovászi határában kezdődött meg, majd lett eredményes az olajkutatás. Ennek következtében hamarosan egy jelentős nagyságú ipartelep épült fel és adott munkát a távolabbról ideköltöztetett szakambereknek és természetesen egyre nagyobb mértékben a helyieknek.
Megépült a lakótelep, ami a kor viszonyi között csaknem városi lehetőségeket teremtett, hiszen az ellátáshoz minden szaküzlet, beleértve az élelmiszer és iparcikk boltok, orvosi rendelők, gyógyszertár és kulturális létesítmények rendelkezésre álltak. Az olajiparban szokás, hogy a lelőhelyeket az első eredményes fúrási pont területi elhelyezkedése szerint nevezik el, így mint Lovászi olajmező került fel a térképekre és később a tankönyvekbe is.
Ahogy fejlődött az ipartelep, egyre több dolgozónak adott munkát, bővült az olajipari lakótelep. 1964-ben merült fel, hogy a két szomszédos, szinte teljesen összeépült községet nemcsak területileg, hanem közigazgatásilag is egyesítsék, így további források állhatnak a fejlődés szolgálatába. Az elképzelés hamarosan támogatókra talált és az akkori tanácsi szervezet 52 képviselője megszavazta az egyesítést. Mivel a Lovászi név akkorra már országosan ismert volt, az egyesítés után ez lett a közös név.
Pontosan a két egykori község határán van egy emlékpark, ahol eddig a szolgálatban hősi halált halt határőrök emlékköve áll, így ide került felállításra az 50 éves évforduló emlékköve is, amely az utódokat emlékezteti arra, hogy elődeink mit tettek a fejlődés előmozdítása érdekében.
Utoljára frissítve: 2014. augusztus 16., szombat 21:46
