Nyomtatás

Készenléti ügyeletben

A '80-as évek elején műszerészként rendszeresen kellett készenléti ügyeleti szolgálatot adnom. Ez a gyakorlatban a lakáson való tartózkodásból állt, azzal a kikötéssel, hogy riasztás esetén az ügyeleti idő alatt bármikor bevihetett egy gépkocsi, elhárítani az éppen jelentkező hibákat. Sok kaland, tanulságos eset történt, ebből próbálok egy kis ízelítőt adni.

A kútjavító berendezések horogterhelésmérője volt abban az időben az egyetlen mőszer, ami a fúrómester számára információt adott a kút mélyén történő folyamatokról. Fontossága miatt, ha meghibásodott azonnal fel kellett függeszteni a munkát a javítás idejéig. A fúrósok, ha egy kis pihenésre vágytak, gyakran ki is használták ezt és gondoskodtak róla, hogy a kellő pillanatban hibás legyen a műszer. Az ügyeletes mőszerésznek kellett hófúvásban, nagy esőben javítani, addig a legénység a bódéban pihenhetett.
Történt egyszer, hogy karácsony délelőttjén egy izgalmas Tarzan filmet vetített a televízió, régóta készültem, hogy megnézem. Éppen a főcím jelent meg a képernyőn, amikor az utcán ismerős fékcsikorgással megállt az UAZ és hívott a gépkocsivezető az egyik kútjavító berendezéshez terhelésmérőt javítani. A berendezés környéke teljesen kihalt volt amikor kiérkeztünk. A műszer mutatója a nullán állt, alatta nagy tócsa jelezte, hogy ide bizony komoly mennyiségű fékolajat kell bepumpálni. A karácsonyi hideg, és a közelgő ebédidő miatt igyekeztem mielőbb befejezni a javítást, majd megkönnyebülten mentem beírni a műszaknaplóba a feljegyzést. A meleg bódéba lépve azonnal megértettem a meghibásodás okát. Az egész parti egy kis tv készülék előtt szorongott és nézte azt a Tarzan filmet, amiről én miattuk lemaradtam...

 

Egy másik alkalommal egy olyan berendezéshez riasztottak, amiről már régóta tudtuk, hogy a felső toronytagban meg van sérülve a terhelésmérő tömlője, de hoszabb munkát végeztek, nem volt idő a cserére. Imádkozott is minden műszerész, hogy ne az ő ügyeletében menjen végleg tönkre, mert a csere igen piszkos munka volt a magasban az olajtól iszamos fémszerkezet belsejében. Amikor a riasztás után megláttam, hogy a műszer alatt ott csillog az ismerős tócsa (csavarhúzóval segítettek az olajnak, hogy megtalálja a kiutat), elhatároztam, hogy itt az alkalom bosszút állni Tarzanért. Jeleztem a fúrómesternek, hogy lám bekövetkezett amitől féltünk, végleg kiszakadt a sérült tömlő. Ő teljes egyetértésben bólogatott. Viszont az a probléma, hogy a javítást csak a torony ledöntött helyzetében tudom elvégezni, folytattam, mert fennt nem lehet hozzáférni a sérült részhez! Ezzel megfogtam a csapatot! Ötöltek-hatoltak, de nem merték megmondani, hogy ők engedték ki az olajat, és kelletlenül hozzáfogtak a torony ledöntéséhez. A pihenőjükből semmi nem lett! A merevítő kötelek kioldása, a leszerelés igencsak igénybe vette őket! Igaz az én ruhám is erősen a tisztítóra szorult a munka végén, de az édes bosszú tudata feledtette mindezt!

 

Szintén gyakori hibaforrás volt a gázátadó állomások kazánja. Ezek a felügyelet nélküli állomások bármilyen meghibásodás esetén egy jelzést küldtek a diszpécsernek, aki riasztotta a műszerészt. Hóviharok idején igen sűrűn előfordult, hogy az erős szél elfújta a kazán őrlángját. Persze ez a legtöbbször az éjjszakai órákban történt, igen kellemes volt két óra tájban kibotorkálni a hóviharba! Az egyik ilyen alkalommal pontosan az iparteleppel szembeni állomáshoz riasztottak. Ráfordulva az útra a lámpa fényénél látszott, hogy néhány méterenként több hasig érő hófúvás keresztezi. Mondtam is a gépkocsivezetőnek, hogy jobb lesz megállni, azt a kb. kétszáz métert inkább legyalogolom, de ő úgy döntött, hogy bemutatja az UAZ terepjáró képességeit. Bár ne tette volna! Az első akadályon még túljutottunk, a következő viszont végleg leállított bennünket! Két oldalt olyan magas volt az összetömörített hó, hogy még az ajtókat sem lehetett kinyitni! Még jó, hogy a "bonbonos" UAZ-nak hátsó ajtaja is van, ott kiszabadulhattunk. Én mentem a dolgomra, a gépkocsivezető pedig bekullogott a telepre segítséget kérni. Bizony a kocsi kiszabadítása jóval tovább tartott mint a riasztást okozó hiba elhárítása!

 

 

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned