Nyomtatás

Szomjas fuvaros

Mindig jókedvű fúrómesterünk elmondása szerint csodálatos kedvét fuvaros nagyapjától örökölte. Az öregúr, ha csak tehette, mindig úgy szervezte fuvarjait, hogy valamelyik kocsma útba essen, és egy kis itókával enyhíthesse szomjúságát. Saját elmondása szerint még soha életében nem ivott vizet!

Az állandó borgőzös állapot azonban gyakran sodorta mindenféle megoldhatatlan helyzetbe. A kisebb balesetek mellett a lovak itatása során többször is a kút mélyén kötött ki. Amikor harmadik alkalommal, néhány óra elteltével húzták ki a kútból így hálálkodott a megmentőinek:

 

- De jó, hogy jöttetek! Már majdnem szomjan haltam! Ha egy kicsit később jöttök biztosan vizet kellett volna innom!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned