Egy ilyen alkalommal, miután megtörtént a biztosíték cseréje, szólt a feleségének, hogy kínálja meg az urakat egy kis harapnivalóval és a kiváló saját termésű badacsonyi borral. A doktorné kitett a konyhaasztalra egy üveg bort és egy darab szalonnát, majd jó étvágyat kívánva ment a dolgára.

A két villanyszerelő komótosan falatozgatott, a szalonna bőrét a földre dobta az ott dörgölőző macskának. De annak bizony éppen nem volt étvágya, fitymálva nézegette csak.

- Na majd én megtanítalak, hogy a szalonnabőrt is meg kell enni! - kiáltott az egyik és a szerencsétlen macskát az asztali tűzhely sütőjébe dobta, rácsapva az ajtót. 

Abban az időben mindenütt folyamatosan éget a gáz sparheltben, mert szinte semmibe sem került! A meleg sütőben fürgén kapkodta a lábát az áldozat, egyre gyorsabb dobogás hallatszott! Amikor már egészen gyors pergést lehetett hallani, lecsapták a sütő ajtaját, a rémült macska pedig a csukott konyhaajtó üvegét áttörve menekült a szabadba.

- Na most már tudod, hogy a szalonnabőrt is meg kell enni! - mondta elégedetten a kínzója.

A doktorné utána még napokig szólítgatta a kedvencét, de a cic csak nem akart hazajönni, valószínűleg végleg kiszaladt a világból!

Ezt a történetet még az eredeti szereplők szájából hallottam többször is a munkahelyi beszélgetések során, amikor szemléletesen újra és újra eljátszották. Az állatvédők megnyugodhatnak, mára már mindketten az örök olajmezőkön cserélgetik a biztosítékokat.