Abban az időben nagyon sokan vágtak bele a nutria tenyésztésbe. Mivel nálunk nem honos az állat, kíváncsiság töltött el, hogy egyáltalán miféle teremtményről beszél mindenki. Amikor megtudtam, hogy a közeli Letenyén is van aki belevágott, szerét ejtettem, hogy megnézzem a farmot. Nagy érdeklődéssel figyeltem az állatokat, a ketrecek előterein keresztülvezetett patak vízével kialakított tenyészépületet. Ezeknek ugyanis szükségük van egy állandó fürdőhelyre, mert félig-meddig vizi állatok. Minden betonból készült, mivel rágcsálók lévén, ha tehetik szétrágják lakóhelyüket és kiszabadítják magukat. Jól elbeszélgettünk a tulajdonossal, aki bemutatta az egész munkafolyamatot, beleértve a vágást és a nyúzást is. Végül elmondta, hogy az állat húsa ehető, sőt ízletesnek tartotta, és rögtön meg is ajándékozott két nagyobb nyúl nagyságú megnyúzott példánnyal.
A '80-as évek elején műszerészként rendszeresen kellett készenléti ügyeleti szolgálatot adnom. Ez a gyakorlatban a lakáson való tartózkodásból állt, azzal a kikötéssel, hogy riasztás esetén az ügyeleti idő alatt bármikor bevihetett egy gépkocsi, elhárítani az éppen jelentkező hibákat. Sok kaland, tanulságos eset történt, ebből próbálok egy kis ízelítőt adni.
Buda Ernő olajmérnök, barátai számára Öcsi Bácsi emléke sok-sok olajos emlékezetében változatlanul tovább él. Nyugdíjas éveiben számtalan előadást tartott az olajipar történetéről, amelyeket a fiatal és nyugdíjas kollégák is mindig szívesen hallgattak. Korábban már megjelent egyik előadásának összefoglalója honlapunkon, a Magyar olajipar története a kezdetektől 1945-ig címmel. Most egy másik Lovásziban tartott előadását jegyeztem le és adom közzé ebben a cikkben, amelyben igyekeztem megtartani az előadó mindnyájunknak ismerős ízes, mesélős előadásmódját.
***
Történetünk szereplőjét nevezzük csak jótékonyan xbácsinak. Igencsak szerette a jó zalai borokat, vele egyenes arányban ki nem állhatta csípős nyelvű anyósát!
Számtalan olyan ember dolgozott az olajiparban, akinek neve szinte minden történetben megjelenik. Közéjük tartozik Hudán Bandi bácsi is, aki az autószerelő műhelyben dolgozott.
A II. Világháború szomorú végkifejlete volt környékünkön, amikor a leventéket besorozták és elvitték védelmi vonalakat építeni. A németek elképzelése szerint a Dráva vonalánál kellett volna megállítani az előrenyomuló orosz csapatokat, ide vitték árkot ásni a fiatalokat. Ezeknek a fegyvertelen gyerekeknek nagy része orosz fogságba és a gulag büntetőtáboraiba került, ahol mint az SS egyik alakulatának önkéntes tagjait többnyire halálra ítélték őket, amit később életfogytiglani kényszermunkára változtattak! Legtöbbjük az utolsók között került haza 9 év rabság után, tőlük hallottam a következő történeteket.
Gyula bátyánk az autószerelő műhelyben dolgozott, már közvetlenül a nyugdíj előtti éveit taposta. Főnökei elégedettek voltak munkájával, csak a bortól kellett távol tartani, mert ha ivott, akkor gyakran teljesen használhatatlan állapotba került.
Történt egyszer, hogy az általános foglalkoztatás korában egy kreol atyafi megirigyelte az olajosok nagy fizetését. Annak rendje-módja szerint fel is kereste a munkaügyi vezetőt, hogy vegyék már fel dolgozni!
A háború végén lett Falusi József plébános a község papja. Kezdetben a tornyi plébánián lakott, onnét járt át misézni. Az idősebbek mesélik, hogy nagy vadász volt az atya. Gyakran előfordult, hogy ilyenkor vadászruhát öltött és puskával a kezében járta a határt. Az egyik alkalommal összetalálkozott egy gazdával, és kalapot emelve megkérdezte tőle:
A környék életében a Lakótelep megépítése hozta meg a legnagyobb változást. Az egész országból toborzott képzett és kevésbé képzett munkaerő elhelyezésére épült, minden igényt kielégítve. Jól ellátott boltok, orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrház. A kétemeletes, "pontház"-akban 1-2 szobás, összkomfortos lakásokba költözhettek be. Aki addig csak az udvari "budi"-t ismerte, most fürdőszobás palotába került. Nem csoda, hogy ezzel együtt a finom úri népek közé tartozónak érezték magukat. Lett is ebből számtalan olyan történet, ami azóta is közszájon kering:
Pályázataink
EFOP-3.9.2-16
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben (Sajtóközlemény)
VP6-7.2.1-7.4.1.3-17
Közétkeztetés fejlesztése Lovászi községben
VP6-7.2.1-7.4.1.1-16
Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés
EFOP-3.9.2-16
Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben
TOP-3.2.1-15-ZA1-
2016-00032
Lovászi Polgármesteri Hivatal épületének energetikai korszerűsítése
KÖFOP- 1.2.1- VEKOP- 16-
2016-00273
Lovászi Község Önkormányzata ASP központhoz való csatlakozása
EFOP-1.5.3-16-
2017-00069
Humán szolgáltatások fejlesztése a Lenti járásban
Képviselő testület
Kovács Ferenc polgármester
Testületi tagok:
András Csabáné alpolgármester
Cseke Lászlóné képviselő
Hóbor Róbert képviselő
Kovács Ágnes képviselő
Páli Tibor képviselő
Varga László képviselő
Elérhetőség: 06-30/237-1334
Roma Nemzetiségi Önkormányzat
Orsós Attila elnők
Károlyi Julianna eln.hely.
Orsós György képviselő
Elérhetőség: 06-30/393-7879
Települési adatok
2023. január
| 0-17 éves | 197 |
| 18-59 éves | 636 |
| 60-99 éves | 360 |
| Összesen | 1 193 |
Az Önkiszolgáló Étterem menüajánlata
Étlap 2023.05.29 - 2023.06.02-ig
Étlap 2023.06.05 - 2023.06.09-ig
Vasfüggöny Múzeum és Bunkerlátogatás
Kedves látogatóink számára lehetőséget biztosítunk a légópince idegenvezetéssel történő látogatására.
Felnőtt belépő: 1000 Ft/fő
Diák és nyugdíjas: 500 Ft/fő;